Itt vagyok. Ez egy köszöntő magamnak, első bejegyzésem, egyben első lenyomatom.
Azért kezdem el most, mert már úgy érzem, néha muszáj kiírnom magamból a dolgokat, naplót viszont nem szeretnék írni, és az szerintem amúgysem egy férfias műfaj. Nem fogok állandóan jelentkezni, csak amikor úgy érzem, ezt kell tennem. Ha olvas majd valaki, egészségére, ha nem, úgy is jó.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.